A glutén a gabonákban található növényi fehérje (búza, árpa, rozsalapú termékekben). Az elnevezés a latin glue, „ragasztó” szóból származik, ami a glutén ragacsos állagára utal. Éppen ez a tulajdonsága teszi annyira népszerűvé, hiszen jól formálható állagot ad a tésztának és ettől emelkedik fel olyan szépen a süteményed is.
Az más kérdés hogy szeretnél –e ragasztót enni, de a legfőbb problémát az okozza, hogy az emberi szervezet egyszerűen képtelen arra, hogy a glutén fehérjéjét aminosavakra bontsa, mivel nem rendelkezik a lebontáshoz szükséges enzimekkel. Az emésztetlen fehérjékre pedig a szervezet gyulladással reagál. Fogyasztásakor a bélsejtekhez kapcsolódva egy zonulin nevű enzim a vékonybelet érintő nyálkahártyában a sejtek szétnyílását idézi elő, ezt nevezzük bél áteresztő-szindrómának.
Dr. Fasano tudományos vizsgálatokkal bizonyította, hogy a glutén fogyasztás még egészséges embereknél is 6 órára kinyitja a vékonybél falának sejtjeit, ezáltal áteresztve olyan emésztetlen fehérjéket, amelyre az immunrendszer reagál.
A jó hír az, hogy ahogy a glutén áthalad a bélrendszereden, a bél sejtjeid regenerálódnak.
Igen ám, DE tegyük fel, hogy eszel egy kis glutént reggelire, semmi gond a nyálkahártyád hamar regenerálódik, majd eszel ebédre egy kis makarónit, a nyálkahártyád megint regenerálódik, aztán vacsorára is befigyel egy kis szendvics… és ez így zajlik minden nap, éveken keresztül addig, amíg egészséges vagy. Aztán hirtelen a „semmiből” autoimmun betegséged, gyulladásos bélbetegséged, hormonális problémáid, vércukor problémák, idegrendszeri vagy ízületi problémáid lesznek (hogy csak párat említsek).
Hogy függ össze a glutén fogyasztás a betegségeiddel?
Amikor a szervezet túlterhelődik a gluténnal és a bélnyálkahártya már nem képes regenerálódni, illetve az immunrendszer védekező központja „elfárad” a folyamatos készültség miatt, krónikus gyulladási folyamat veszi kezdetét, ami számtalan betegség melegágya lehet. Az hogy nálad milyen kór üti fel éppen a fejét, nagyban függ genetikai hajlamodtól is.
Természetesen nem kizárólag a glutén felelős a béláteresztő szindróma kialakulásáért (a többiről is írni fogok még), de valójában ez tekinthető az egyik legfőbb bűnösnek.
A nem cöliákiás glutén érzékenység (NCGS) napjainkban egyre gyakoribb diagnózis, szerencsére egyre több szakorvos ismeri el a jelenlétét, és javasol eliminációs diétát. Ennek kiderítésére ma már vannak speciális laborvizsgálatok.
Nagy-Rigó Anita
Életmód mentor