A koleszterinhipotézis I - a zsírszegény étrend története

Mi a koleszterin?

A koleszterin egy zsíroldékony biomolekula, amely számos életfunkcióhoz elengedhetetlen. Optimizálja a biológiai membránok állagát (ha a membrán túl folyékony, szilárdabbá, ha túl merev, folyékonyabbá teszi azt), előanyaga a szervezet szteroid hormonjainak és a D-vitaminnak, ezek pedig az anyagcsere, az ionháztartás, a vérnyomás, az immunműködés, az egyedfejlődés és a nemi működés kialakításáért felelős gének ezreit szabályozzák.

Számos sejt képes koleszterinszintézisre, viszont ez a folyamat erősen energiaigényes, így a szervezet számára optimális a koleszterin táplálékból való felvétele. Mivel a növények nem használnak koleszterint, a molekula csak az állati eredetű táplálékban van jelen. Emésztést követően a vérben a koleszterin a többi elfogyasztott zsírféleséggel együtt lipoproteinekben szállítódik, mert önmagában zsíros természetű, nem oldódik vízben. 

A lipoproteinek zsírok és fehérjék komplexét jelentik, melyek a vér vizes közegében oldhatók. A bélből a májba a zsírok (trigliceridek) és a koleszterin szállítását a kilomikron végzi, a májból a szövetek irányába az alacsony sűrűségű, azaz low density lipoprotein (LDL) szállít, ellentétes irányba pedig a magas sűrűségű (high density) HDL. Az LDL funkciója a felvett és a máj által előállított koleszterin eljuttatása a felhasználás helyére, a HDL pedig a felesleges koleszterint juttatja vissza a májba. A máj képes a felesleges koleszterin kiválasztására az epén keresztül, emésztést segítő epesavak formájában.

A lipidteória 

Az utóbbi évtizedek során létrejött és uralkodóvá vált egy hipotézis1, amely szerint a magas koleszterin, kiemelten az LDL-részecskében szállított koleszterin az érelmeszesedés, a szív-és érrendszeri betegségek és az ezekből kifolyó halálozások fő okozója, a hosszú élet (egyik) titka pedig az állati zsírokban szegény táplálkozás, adott esetben a koleszterin gyógyszeres (statin gyógyszercsalád) csökkentése. Erre a megkérdőjelezhető tudományossággal lefektetett hipotézisre épült fel az Amerikából kiinduló 20. századi hibás táplálkozási paradigma, melyben a fő kalóriaforrás a feldolgozott szénhidrát, pl. a kenyér, a tészta és más gabonatermékek, ahol az állati eredetű, értékes tápanyagokban gazdag élelmiszerek, mint a tojás, károsnak lettek ítélve, a zsírt a magas hőfokon való sütésre kémiailag alkalmatlan napraforgóolaj váltotta fel, a vajat pedig a természetellenes struktúrájú és káros transzzsírsavakra2 alapuló margarin. A nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása az inzulinrezisztencia, az elhízás és a metabolikus szindróma járványszerű elterjedését okozta, a növényi olajok túlfogyasztásával felborult omega 3 és 6 zsírsavak beviteli aránya3 a gyulladásos betegségek előfordulását növelte meg, és a világon a vezető két halálok még mindig a szívroham és a stroke. 

Most, a 21. század elején az évtizedekig domináló koleszterin-hipotézis vagy lipidteória megdőlni látszik, és az állati eredetű zsírok a dietetika új sztárjai lehetnek4. 2017-ben az angol Royal Pharmaceutical Society által működtetett pharmaceutical-journal.com weboldalon a következő címmel jelent meg írás: The cholesterol and calorie hypotheses are both dead — it is time to focus on the real culprit: insulin resistance > 5(A koleszterin- és kalória- elméletek halottak – itt az idő a valódi bűnösre, az inzulinrezisztenciára fókuszálni), és egyre több tanulmány foglalkozik az alacsony szénhidrát-, ellenben magas zsírtartalmú étrendek élettani előnyeivel, valamint a természeti népek táplálkozásával. Ebben az írásban történeti jelleggel szeretném átvenni a koleszterin-hipotézis alakulását. A zsírok egészségtanával, például az esszenciális zsírsavakkal, a főzésre alkalmas, illetve kevésbé alkalmas zsírokkal, az állati zsírokkal kapcsolatos kérdésekkel és kockázatokkal további cikkekben fogok foglalkozni. Mivel ebben a témában sok az ellentétes álláspont és a további kutatást igénylő tényező -egy paradigmaváltás kellős közepén vagyunk-, az olvasótól kérem az itt összefoglaltak kellően kritikus szemléletét, kíváncsiság és életmódváltás gondolata esetén pedig a további alapos kutakodást, például a források között. 

 

A második világháború drámájából Amerika állt leggyorsabban talpra, az életszínvonal meredek emelkedésbe kezdett. Meredek emelkedésnek indult a szívbetegségekkel összefüggő halálozások rátája is, amely komoly aggodalmat keltett az amerikai orvostársadalom köreiben. 

A szívhalál járványszerű terjedése mögött részben biztosan okként áll a várható élettartam növekedése -több ember éli meg az időskort, így több is hal meg az időskor bajaiban-, valamint az orvosi diagnosztika finomodása is: 1949-ben a WHO meghatározta az ‘arterioszklerotikus szívbetegség’ kategóriát a tágabb ‘szívbetegségek’ diagnosztikai osztályon belül. 1948-ról ‘49-re a statisztikákban 20 százalékkal nőtt a koszorúér-szűkület előfordulása (valójában persze a diagnózisa) a fehér férfiak körében. 

A telített zsírok és koleszterin étrendi előfordulása és a szívbetegség közti összefüggésről Ancel Keys amerikai orvos kezdett el beszélni az ötvenes években, majd 1978-ban publikálta a Seven Countries Study néven ismert úttörő tanulmányát, amelyben hét ország6 adatai alapján egyértelmű összefüggést ismert fel a kardiovaszkuláris betegségek (infarktus, stroke) és a telített zsírok (állati zsírok) fogyasztása között. A tanulmányt számos kritika érte, például, hogy nem 7, hanem 22 ország adatai álltak rendelkezésre a kutatás folyamán, viszont ezek nem mindegyike támasztotta alá a hipotézist, ezért ki lettek hagyva7; korai és késői kritikusok is megjegyezték, hogy a szívproblémákkal potenciális okozati kapcsolatban álló cukor fogyasztásának nem szenteltek kellő figyelmet, illetve, hogy a szívbetegségben kiemelt kockázatot jelentő, és a 60-as években nagy mennyiségben fogyasztott transzzsírokat a kutatás során nem különböztették meg az egyéb zsíroktól. 

Szíverősítés 

Mindenesetre Keys munkássága alapján a szívbetegségek megelőzésének jelenlegi stratégiája az LDL-koleszterinszint csökkentése, legyen ez gyógyszerrel vagy diétával – annak ellenére, hogy az LDL-csökkentés jótékony hatásait alátámasztó bizonyítékok egyáltalán nem egyértelműek. A Fat or fiction: the diet-heart hypothesis8 tanulmány 28 klinikai vizsgálat és 17 metaanalízis (azaz sok kutatást összegző elemzés) alapján azt állapította meg, hogy az LDL szintjének csökkentése akár életmódváltás, akár gyógyszeres terápia által nem csökkenti a vizsgált betegek halálozási rátáját, ahogy a telített zsírok telítetlenre cserélése sem – a szív-érrendszeri problémák megelőzésében a legsikeresebbek pedig azok a vizsgálatok voltak, amelyek a hangsúlyt a hal vagy az omega 3 és 9 étrendi dúsítására és az omega 6-csökkentésre helyezték, a koleszterinszintben viszont nem tapasztaltak változást. Ezek egyike, a Lyon Diet Heart Study az Ancel Keys által is népszerűsített mediterrán étrendet alkalmazta prevenciós céllal – mégsem akad fent a változatlan koleszterinszint kérdéskörén. 

A Fat or fiction szerzői kiemelik, hogy a “zsírcsökkentés” nyomán elterjedt zsírszegény termékek gyártói az ízvesztést jellemzően cukorral kompenzálják, ami nem célravezető, mivel jelentősen járul hozzá az elhízáshoz és a szívbetegséghez, így nem tekinthetőek belépőnek a hosszú életbe.  

A statinok viszont, melyek a koleszterinszintézis egyik kulcsenzimét gátolva fejtik ki koleszterintszint-csökkentő hatásukat9, 11 tanulmány alapján 10 valóban meghosszabbítják a várható élettartamot – három és fél nappal. Három és fél nap értékét érdemes összevetni a statinok hatékonyságával és mellékhatásaival11

5 év gyógyszerszedés után 217 emberből 1 esetében hatékony a gyógyszer a nem halálos szívroham és 313-ból 1 esetben a nem halálos stroke megelőzésében. Statisztikailag jelentős előnye a halálozás tekintetében alacsony kockázatú betegeknél nem állapítható meg. Ugyanakkor minden ötvenedik statinnal kezelt páciens esetében megjelenik a statin-indukálta diabétesz mint mellékhatás – a cukorbetegség pedig nagyban növeli a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát, és más halálos szövődményei is vannak. Összehasonlításként, a mediterrán étrend 6112 esetből segít egyszer a stroke, szívroham vagy halál megelőzésében, ismert negatív mellékhatások nélkül. 

Manipulált tudomány

Gary Taubes The soft science of dietary fat13 oknyomozó riportja a Science magazinban nagy 

alapossággal, számos történeten keresztül mutatja be a jelenlegi táplálkozási paradigma megszilárdulását és a folyamat megkérdőjelezhető pontjait. Az 1970-es évektől az amerikaiak zsírfogyasztása és koleszterinszintje is csökkenni kezdett. Csökkentek a szívbetegségből eredő halálok is – a szívbetegség előfordulása viszont nem. Úgy tűnik, hogy a szívbetegség nem tűnt el a zsírszegény táplálkozással, csak kevesebb áldozatot követelt. A New England Journal of Medicine-ben megjelent 1988-as tanulmány ezt az orvosi beavatkozások fejlődésének és gyakoribbá válásának tudja be, az American Heart Association statisztikái alapján 1979 és 1996 között a szívműtétek száma évi 1.2 millióról 5.4 millióra emelkedett. A szívsebészek szorgalma és szakértelme viszont nehezen tudható be egy új diétának. 

Mivel a tudományos közéletben egyáltalán nem volt egyetértés a koleszterin-hipotézissel kapcsolatban, egyértelmű szükség lett egy mindent eldöntő kutatásra. Néhány tízezer ember alacsony és magas zsírtartalmú diétára állítása és követése éveken keresztül: szakértők szerint ez szolgáltathatott elegendő információt a helyes döntéshez. A milliárd dolláros költségvetésre a National Institute of Health nemet mondott, inkább 6 kisebb tanulmány pénzelésétől reméltek perdöntő eredményt. Ezekből 4, Honolulu, Puerto Rico, Chicago és Framingham lakosainak adatait elemezve, nem tudta kimondani, hogy a kevesebb zsírfogyasztás hosszabb életet jelent. Az ötödik kutatás több tényezőt vett figyelembe: az alanyok a zsír kerülése mellett a dohányzástól is óvakodtak, és gyógyszert kaptak magas vérnyomásra. Mégis, a tanulmányból az a következtetés volt levonható, hogy az alacsony zsírfogyasztás esetleg csökkentheti a várható élettartamot. Ezt az 5 munkát vezető kutató mind módszertani hibákra fogta az eredményeit. A hatodik kutatáson volt a zsírellenes világ szeme. Ez egy gyógyszeres (!) intervenció volt, mindenféle étrendi változtatás nélkül (!). Jelentéseik szerint a cholestyramin gyógyszer abnormálisan magas koleszterinszintű, középkorú férfiak koleszterinszintjét hatékonyan csökkentette, a kontrollcsoporthoz képest köreikben 7 év alatt 8.6-ról 7%-ra esett a szívroham előfordulása, és 2%-ról 1.6%-ra a szívhalál. 

Nagyon magas koleszterinszintű középkorú férfiak szívrohamból kifolyólagos elhalálozása 0.4%-os csökkenést mutatott 7 év gyógyszeres kezelés után. Bár a zsírszegény diéta jótékony hatását kutatással, vélekedtek sokan, szinte lehetetlen volna kimutatni, ezt az eredményt mégis úgy tálalták, mint a hiányzó láncszemet a csökkent koleszterinszinttől a csökkent szívbetegség-kockázatig futó okozati láncban. 

A több évtizedes és sok százmillió dolláros kutatómunka eredményei túl korán jutottak ki a laboratóriumból; felelőtlen kutatók és döntéshozók már az első, igen megkérdőjelezhető eredmények után propagálni kezdték a zsírszegény diétát. A propaganda eljutott arra a pontra, ahol már muszáj dönteni: a rendelkezésre álló adatok kénytelen-kelletlen támasztották alá a kétes dogmát. A zsírszegény Pritkin-diéta iránt elfogult politikus, George McGovern buzdítására és a bevallottan elfogult koleszterinkutató Mark Hegsted nézetei alapján a tudományosan képzetlen újságíró, Nick Mottern már 1976-ban megírta az első Dietary Goals for the United States kiadványt, amit hamarosan -heves szakmai támadások közepette- hivatalos étrendi útmutatóvá léptettek elő. Az ellentétes nézeteket valló tudósok hangja ebben az időszakban már semmit nem számított. Most, felismerve a zsírokat demonizáló dogmák káros hatásait, a nézet felülvizsgálata és a táplálkozást az egészséggel összekötő mechanizmusok tisztázása egyre intenzívebben zajlik. Reméljük, sikerrel jár.

A következő cikkben a koleszterinnel kapcsolatos élettani kérdéseket fogom bemutatni. 

 
Miksa Henkrich
Az Akadémia Ifjúsági egészségbloggere, biológia hallgató

1  def.: a valószínűségen, ill. csak részben igazolt tételeken alapuló feltevés

2 ma a margarinok és más ételek transzzsírtartalma már szigorúan szabályozott

3 a kelleténél sokkal több, túlfogyasztás esetén gyulladáskeltő omega-6-ot eszünk, például a napraforgóolajjal

4 ami a nagyüzemi tartású állatok életkörülményeit és táplálását tekintve jelenleg kérdés, hogy jó hír-e

5 https://www.pharmaceutical-journal.com/opinion/insight/the-cholesterol-and-calorie-hypotheses-are-both-dead-it-is-time-to-focus-on-the-real-culprit-insulin-resistance/20203046.article?firstPass=false

6 USA, Finnország, Hollandia, Olaszország, Japán, Jugoszlávia, Görögország

7 ezt a vádat cáfolja a True Health Initiative életmód-alapú orvoslást népszerűsítő koalíció kiadványa

  https://www.truehealthinitiative.org/wp-content/uploads/2017/07/SCS-White-Paper.THI_.8-1-17.pdf

8 https://ebm.bmj.com/content/early/2019/07/10/bmjebm-2019-111180

9 akárcsak maga a koleszterin. A táplálékkal felvett vagy a sejtek által előállított koleszterinmolekula a HMG-KoA-reduktáz enzim közvetlen működését és génjének kifejeződését gátolva megakadályozza a koleszterin további előállítását. Mivel a folyamat rengeteg energiát igényel, a szervezetnek esze ágában sincs felesleges koleszterint gyártani, ha az a táplálékban jelen van. 

10 https://bmjopen.bmj.com/content/5/9/e007118

11 https://www.thennt.com/nnt/statins-persons-low-risk-cardiovascular-disease/

12 https://www.thennt.com/nnt/mediterranean-diet-for-heart-disease-prevention-without-known-heart-disease

13 https://science.sciencemag.org/content/291/5513/2536.long

Mennyire tetszett?

Klikk a csillagra